Tankötelezettség

Mit jelent a tankötelezettség?

Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

Mikor válik tankötelessé a gyermek?

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik.

Mi a teendő, ha az augusztus 31. előtt hat évet töltő gyermek még nem érte el az iskolakezdéshez szükséges fejlettséget?

A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv (Oktatási Hivatal) döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez (Oktatási Hivatal). Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség

Mikor kezdődik a tankötelezettség?

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

Kezdhet-e korábban általános iskolát a gyermek?

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Mit kell tenni a szülőnek, ha a gyermeket a tankötelezettség előtt (6 éves kor előtt) szeretné iskolába küldeni?

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv (Oktatási Hivatal) a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Ki dönt a tankötelezettség kezdetéről?

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik.

Mi a tankötelezettség megkezdésének feltétele? Mikor kezdheti a gyermek az iskolai oktatást?

A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.

Iskolába lépéskor

Mik a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzői?

A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

A tanköteles korú gyermekkel kapcsolatban az óvoda milyen döntéseket hozhat?

Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről.
Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha
1.) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
2.)  a gyermek nem járt óvodába,
3.) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a további óvodai nevelésben való részvételről szóló döntéssel.

Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban  szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából a szülő kezdeményezheti a szakértői vizsgálatot?

A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.

Mikor kezdeményezheti az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát?

1.) a szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással vagy a  döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést,
2.) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.

A tanköteles korú gyermeket be kell-e íratni és ha igen mikor az iskolába?

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között –a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben  meghatározott, a fenntartó által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.

A sajátos nevelési igényű gyermekeket a szülő hová köteles beíratni?

Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a tankerületi központ végleges határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. A BTMN esetén a szülő önállóan választ az iskolák között.

Milyen dokumentumokat kell vinni az általános iskola első évfolyamára való beiratkozáskor?

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat. A szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek a szakértői véleményt is vigyék magukkal. (Pl. sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési,tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek)

Pedagógiai szakszolgálat igénybevétele

A pedagógiai szakszolgálat igénybevételéhez kell-e a szülő döntése?

A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő döntése alapján történik.

Milyen esetekben kötelező a pedagógiai szakszolgálat igénybevétele?

• A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha e kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
• Közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott döntés alapján.
•  A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését.
  Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges.
• A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

Mikor kezdhető meg illetve fejezhető be a pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás?

A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető.

Hol található információ a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásairól, működési körzetéről, ügyfélfogadási rendjéről?

A pedagógiai szakszolgálati intézmény a honlapján – tagintézményekre, telephelyekre lebontva – köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a működési körzetét, a gyermekek, tanulók, szülők fogadásának idejét.

Milyen adminisztráció várható a pedagógiai szakszolgálati intézményben?

A pedagógiai szakszolgálati intézmény a gyermeket, tanulót az első alkalommal történt személyes találkozás során a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. Ha a gyermek, tanuló részére ezt követően a pedagógiai szakszolgálat intézmény ellátást nyújt, minden alkalommal a munkanaplóban vagy az egyéni fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást. Az Intézmény évente legalább egyszer összefoglalva rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének éves előrehaladási eredményét.

Kivel működnek együtt a pedagógiai szakszolgálati intézmények?

A pedagógiai szakszolgálati Intézmények együttműködnek a nevelési-oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, valamint a területileg illetékes gyámhatóság vezetőjével, alkalmazottaival a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség, a sajátos nevelési igény feltárása céljából.
Az Intézmény a tevékenysége során együttműködik a szülővel, kérésére felvilágosítást ad, segítséget nyújt a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez.

A gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait figyelembe veszi-e a pedagógiai szakszolgálati intézmény a vizsgálatok és foglalkozások során?

Az Intézmény az általa lefolytatott vizsgálat, a gyermekkel, a tanulóval való közvetlen foglalkozás során figyelembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait.

Nevelési tanácsadás

Mik a nevelési tanácsadás feladatai?

A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával.

1997. a) a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása,
      b) az Intézmény nevelési tanácsadás feladatának keretében ellátásban részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja,
      c) pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végezése és szakértői vélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére,
      d) a prevenciós tevékenység keretében
      da) együttműködik a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, a gyermek korai fejlődési időszakában teljes körű családi mentálhigiénés intervenciót biztosíthat,
      db) az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából – a szülő előzetes hozzájárulásával – szűrést végezhet.

Nevelési tanácsadás keretében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását.

A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében
a) folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai, gyógypedagógiai-pedagógiai vizsgálatot, valamint gondozást végez,
b) terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók számára,
c) a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során értékeli,
d) pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére.

Logopédiai ellátás

Mi a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott logopédiai ellátás feladata?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott” logopédiai ellátás feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás tevékenység.” ( 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet)

Kötelező-e a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott logopédiai ellátás igénybevétele?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott logopédiai ellátás igénybevétele – a kötelező vizsgálatokon és ellátáson való részvétel kivételével – önkéntes alapon történik.

Mely esetben kötelező a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott logopédiai ellátás igénybevétele?

A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését.
Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges.

Mit tartalmaz a logopédiai vizsgálati vélemény?

A logopédiai vizsgálati véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési helyét, idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, a gyermek, tanuló nevelését, oktatását ellátó óvoda, iskola nevét, címét,
b) a logopédiai vizsgálat rövid leírását:
ba) a vizsgálat kérésének indokolását,
bb) a vizsgálatban felhasznált vizsgálati eljárásokat, a konkrét vizsgálati értékeket és a logopédiai diagnózis meghatározását,
bc) terápiás javaslatot a logopédiai fejlesztésre,
bd) a vizsgálat eredményétől függően a gyermek, tanuló további – pedagógiai, pszichológiai, szakorvosi – vizsgálatának kezdeményezését,
be) a szülő tájékoztatását a vizsgálat folyamatáról, eredményéről, a gyermek, tanuló logopédiai ellátásának megszervezéséről, valamint arról, hogy a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében a szülők, és a gyermekkel kommunikáló valamennyi felnőtt partneri együttműködése szükséges,
bf) a szülő tájékoztatását kötelezettségeiről és a vizsgálati véleménnyel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.

Hány fős a logopédiai foglalkozás?

A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből, tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében szervezhető meg.

Mennyi a logopédiai terápia minimális időkerete, időtartama és azt ki határozza meg?

A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát – mely legfeljebb negyvenöt perc lehet – a gyermek életkoráról és problémájától függően – a logopédus határozza meg.

Értékelik-e a gyermek, tanuló fejlődését a logopédiai ellátás során?

A logopédiai munka eredményét a fejlesztő tevékenység során hat hónaponként, valamint az ellátás befejezésekor a munkanaplóban szövegesen értékelni kell.

A logopédiai ellátás nyomon követhető-e?

A logopédiai ellátásban részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót kell vezetni.

Mikor kezdhető a logopédiai ellátás?

A logopédiai ellátásban való részvétel a gyermek életkorától függetlenül, az annak szükségességét megállapító logopédiai vizsgálat alapján bármikor megkezdhető.

Konduktív pedagógiai ellátás

Mi a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott konduktív pedagógiai ellátás feladata?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott konduktív pedagógiai ellátás feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. A konduktív pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztő foglalkozás keretében nyújtható.

Mi alapján történik a foglalkozás?

A fejlesztő foglalkozás a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint lehet egyéni vagy csoportos foglalkozás.

Közreműködhet-e a szülő?

A konduktív pedagógiai ellátás feladatainak megvalósításában a szülő közreműködhet.

Mikor valósulhat meg a konduktív pedagógiai ellátás?

A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is megkezdhető.

Gyógytestnevelés

Mi a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott gyógytestnevelés feladata?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

Kinek a feladata a gyógytestnevelés megszervezése?

15/2013. ( II.26.)EMMI rendelet 28 § (2)” A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az Intézmény feladata a tankerületi központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben.”

Úszásra van-e lehetőség?

Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni.

Ki javasolja?

A gyógytestnevelés az orvosi javaslat alapján 1-3, 4-8 vagy 9-16 fős csoportokban szervezhető meg.

A nem állami intézmény fenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben megszervezhető-e?

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 28§ (3) (4) bek. alapján :

„A gyógytestnevelés bármelyik a nem a tankerületi központ által fenntartott nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményben is megszervezhető, amennyiben a tankerületi központ erről megállapodást kötött az érintett nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény fenntartójával.

A nem a tankerületi központ fenntartásában működő óvodák számára a gyógytestnevelés foglalkozások megszervezéséhez a gyógytestnevelőt a tankerületi központ az érintett óvoda fenntartójával kötött megállapodás alapján a nevelési év során biztosíthatja.”

Mikor valósul meg a gyógytestnevelés?

Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodik.

Ki kezdeményezheti az ellátásnak a tanév rendjétől eltérő megkezdését vagy befejezését?

Az adott tanulóra vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy a szakorvos véleménye alapján kezdeményezhető.

Hogyan követhető nyomon az ellátás?

A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról gyógytestnevelési naplót kell vezetni.

A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára való beosztás mi alapján történik?

A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.
A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.
A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot.

Ha a  tanuló állapota indokolja, fel lehet-e menteni a testnevelésórán való részvétel alól?

Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.

Hogyan történik a gyógytestnevelés órán résztvevő tanuló értékelése?

Amennyiben a tanuló
a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,
b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt
végzi. (A pedagógiai értékelésére vonatkozó szabályok a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.)

Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

Mik a feladatai a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátásnak?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora lát el.

Az iskola- és óvodapszichológiai feladatok koordinátorának a feladatai:
a) az óvodai, iskolai preventív szűrések tankerületi szintű koordinációja, együttműködés a pszichológiai tárgyú mérésekben és az eredmények kommunikációjában,
b) a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pszichológusok számára legalább havi rendszerességgel szakmai konzultációs foglalkozások szervezése,
c) a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok által ellátásban részesített gyermekeket, tanulókat érintően szakmai konzultációs lehetőség biztosítása a pedagógiai szakszolgálati, vagy az egészségügyi ellátás illetékességi körébe tartozó vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó döntés kialakításában, javaslattétel annak irányultságára, helyére,
d) a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok megkeresésére egyéni szakmai segítés, esetvezetési segítségnyújtás, kettős vezetést igénylő csoportfoglalkozások vezetésében való közreműködés,
e) a nevelési-oktatási intézmény vagy az intézményben dolgozó iskolapszichológus, óvodapszichológus megkeresésére esetmegbeszélő, tanári képességfejlesztő csoportfoglalkozás megszervezése, közreműködés annak az adott intézményben történő megvalósításában,
f) egyéni tanácsadás és konzultáció a nevelési-oktatási intézményekből érkező pedagógusok számára,
g) az Intézmény és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolat, kommunikáció segítése,
h) a pedagógiai szakszolgálatnál önkéntesen bejelentkező, az óvodától, iskolától független szolgáltatást igénylő szülők és gyermekek óvodai, iskolai problémákkal összefüggő ellátása, szakmailag indokolt esetben a titoktartás szakmai, etikai elveinek betartása mellett az érintett intézményében dolgozó iskolapszichológussal, óvodapszichológussal való konzultáció.

Az iskola- és óvodapszichológus koordinátor kapcsolatot tart a miniszter által az országos szakmai irányítási feladatok ellátásában való közreműködésbe bevont Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal.

Ha az Intézmény működési körzetében működő nevelési-oktatási intézményben az iskolapszichológus, óvodapszichológus munkakör nem került betöltésre, az adott munkakör betöltéséig, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének erre vonatkozó írásbeli kérésére az Intézmény támogatást nyújthat az ellátás iránti igény kielégítéséhez.

Nevelési-oktatási intézményben dolgozó óvodapszichológus, iskolapszichológus

Mik a tudnivalók a nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztésről?

A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott lelki fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiségfejlődésre.

Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania viselkedési és kémiai függőségek, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő erőszak megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal.

Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek.

Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust, tanuló esetén az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.

Mik a tudnivalók a nevelési-oktatási intézményben nyújtott óvodapszichológiai, iskolapszichológiai szolgáltatásról?

A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése.
A nevelési-oktatási intézményben dolgozó óvodapszichológus, iskolapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához.
Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és iskolai teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a nevelési-oktatási intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit, továbbá
a) megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat, amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási motiváció vizsgálatának körébe tartoznak, vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése érdekében szükségesek,
b) megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat a nevelési-oktatási intézményben az egyén, a tanulócsoport, és az intézményi szervezet szintjén,
c) megszervezi a nevelési-oktatási intézményben az egészségfejlesztéssel, a nevelő-oktató munka, a szexuális nevelés segítésével, a nevelési-oktatási intézményben észlelt személyközi konfliktusok és az erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos pszichológiai témájú feladatokat,
d) megszervezi a krízistanácsadást a következő váratlan súlyos élethelyzetekben: kortárshaláleset, súlyos iskolai kudarcélmény, váratlan családi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez, valamint
e) a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló tehetséggondozásában a pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit.

A szűrővizsgálatok kiemelt célcsoportja a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók azon csoportja, akik a meghatározott és életkoruknak megfelelő pedagógiai szakaszt megkezdték, így
a) óvoda esetén elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek,
b) iskola esetén az első, az ötödik, a kilencedik évfolyamos tanulók.

Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet a gyermek, a tanuló, a pedagógus, továbbá a szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek, tanuló személyiségének fejlesztésével összhangban a szülő számára is.

A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus az óvoda, az iskola pedagógiai programja szerint szervezett óvodai foglalkozás, iskolai tanóra ideje alatt is végezheti a gyermek, a tanuló részére az egyéni tanácsadást abból a célból, hogy a gyermek, a tanuló személyiségfejlődését elősegítse.

Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus
a) segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-oktatási intézményen belüli elsajátítását,
b) kapcsolatot tart a környezetében működő óvodában, iskolában dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal,
c) együttműködik a kijelölt pedagógiai szakszolgálatban dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal a nevelési-oktatási intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása vonatkozásában,
d) az óvodai, iskolapszichológusi munka szakmai minőségbiztosítása érdekében kapcsolatot tart az oktatásért felelős miniszter jogszabályban kijelölt, az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait ellátó intézménnyel,
e) együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében történő gondozásában.

Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása kinek a feladata?

A pedagógiai szakszolgálat keretében a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása a pedagógiai szakszolgálati intézmény feladata:
a) korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás, amelynek során a tehetség életkori megjelenését figyelembe kell venni,
b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén további megsegítésre irányítás,
c) önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére,
d) tanácsadás, támogatás a szülőnek,
e) konzultáció a pedagógus részére,
f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése,
g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása,
h) a tehetségazonosítás, a tehetséggondozás feladatát ellátó pszichológus szakmai kapcsolatot tart a feladatellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal,
i) javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra,
j) kimeneti mérések elvégzése,
k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el.

A tehetséggondozó koordinátor
a) kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézmények, illetve szakképző intézmények iskolapszichológusaival, óvodapszichológusaival,
b) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal,
c) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist,
d) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázati kiírásait,
e) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal.

Milyen tudnivalók vannak a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátásával kapcsolatban?

További információ a pedagógiai szakszolgálatnál kérhető.

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

Mi a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata?

A pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. A tanácsadás során figyelembe kell venni a tanuló személyes adottságait és érdeklődését.
A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás elősegíti a tanuló pályaválasztását, figyelembe véve az egyéni tulajdonságokat és a foglalkoztatási lehetőségeket, ennek érdekében kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval, valamint a tehetséggondozó hálózattal.

Hogyan alakulnak ki a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás során a javaslatok?

A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó a javaslatait a tanuló meghallgatása, szükség szerinti vizsgálata és az érintett pedagógusok véleménye alapján alakítja ki.

Hogyan segíti az iskolai pályaorientációs tevékenységet?

A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal segíti az iskolai pályaorientációs tevékenységet.

Hol történik a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás?

A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadási feladatokat a pedagógiai szakszolgálati  Intézmény székhelyintézménye, illetve megyei, fővárosi tagintézménye, megyei, fővárosi működési körzettel látja el.

Tankötelezettség teljesítése, iskolai kérdések

Meddig tart a tankötelezettség?

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

Ki dönt a tankötelezettség meghosszabbításáról?

A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

Mire terjed ki a pedagógiai program és a helyi tanterv sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén?

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is tartalmazza, figyelemmel a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló jogszabályban foglaltakra.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza, figyelemmel a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban foglaltakra.
A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt, sajátos nevelési igényű tanulókra adaptált kerettanterv az egyes tantárgyak tekintetében a Nat-tól eltérő megnevezést és óraszámot is megjelölhet.

Milyen tudnivalók vannak a tanköteles korba lépő gyermek beíratásával kapcsolatban?

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között –a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben –meghatározott, a fenntartó által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.
Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a tankerületi központ jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába.
Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat.

Mire van szükség a speciális szakiskolába történő felvételhez?

A speciális szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet.

A 8. évfolyam végén kiállított bizonyítvány a sajátos nevelési igényű tanulók esetében alacsonyabb értékű?

A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

Hogyan teljesíthető a tankötelezettség?

A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető.

Ki kérelmezheti a tankötelezettség egyéni munkarendben való teljesítését?

Amennyiben az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló kérelmére egyéni munkarendben teljesíthető.

Ki dönt arról, hogy a tanuló tankötelezettségének egyéni munkarendben tehet eleget?

A felmentést engedélyező szerv (Oktatási Hivatal) dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében tehet eleget. Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot.

Hol teljesíthető a tankötelezettség?

A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

A gyógypedagógiai intézményben kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít-e?

A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

SNI (sajátos nevelési igény), BTM (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség)

Mennyi a tanulók heti óraszáma?

A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a Nkt. 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.

Felzárkóztató foglalkozások, egyéni foglalkozások, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások, tehetséggondozás szempontjából mik a lehetőségek?

Az általános iskola, a középfokú iskolaköteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre.  A sajátos nevelési igény miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanulók esetében az e bekezdésben meghatározott időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.

A szakgimnáziumban tanuló heti kötelező óraszáma terhére tanulónként heti öt órában egy-három fős foglalkozást kell szervezni, ha az iskola zenész, klasszikus balett-táncos vagy artista szakmai vizsgára készít fel.

A gyermek, tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

Ingyenesek-e a tankönyvek a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban?

Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.

Mikortól kezdődik a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátása?

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

Hogyan történik a gyermek, tanuló számára megfelelő intézmény kiválasztása?

A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján (javasolt intézménytípusok közül), a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

Hol (milyen formában) történhet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása?

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. Az intézménykeresőben érdemes ezek szerint is keresni, így a gyógypedagógiai intézményben és az integrált formában történő ellátás külön is kereshető.

Milyen feltételek szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához?

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek:
a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor, foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,
b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,
c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.

Az óvodai és iskolai nevelés-oktatás során a különböző típusú sajátos nevelési igényű gyermekek közös csoportban tanulnak-e, hogyan kapnak specifikus ellátást?

A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. Tehát pl. a hallássérült gyermek, tanuló hallássérült gyermekekkel, tanulókkal nevelkedik, tanul együtt, nem kerülhet csupán látássérülteket nevelő csoportba. Ugyanakkor a szakmai tapasztalat az, hogy a gyermekek, tanulók vizsgálata alapján egyre inkább több terület érintett (pl. hallás és látás együtt), így akár több típusú probléma miatt lehet a sajátos nevelési igény megállapítva, ezért a csoportok összetétele ennek megfelelően változatos lehet. Az ellátást ez esetben minden típusú sajátos nevelési igényére vonatkozóan kell megszervezni.

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ha a többi gyermekkel, tanulóval együtt jár óvodába, illetve iskolába részesülhet-e speciális ellátásban?

A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. Amennyiben tehát a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt jár óvodába, illetve iskolába, a sajátos nevelési igényének megfelelő  egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (A szakértői véleményben foglaltak és a Nkt. 6. melléklete szerint).

A csoportlétszám számításánál a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló figyelembe vehető-e?

Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.

Hogyan valósítható meg a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztő foglalkoztatása?

Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

A gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő  egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozást ki végezheti?

A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, konduktor, szakképzettség kell a gyermekek ellátásához. A szakembert  a szakértői véleményben meghatározottak szerint (pl. végzettség alapján) kell biztosítani.

Ha nincs az óvodában, iskolában a sajátos nevelési igénynek megfelelő szakember, akkor hogyan történhet az ellátás?

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.

A magántanuló tanulói jogviszony-e?

A tanuló – beleértve az egyéni munkarenddel rendelkezőt is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

Hogyan számítják a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti foglalkoztatási időkeretet?

Az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti foglalkoztatási időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell biztosítani.

Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszámot, négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani.

Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretének számításánál a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell figyelembe venni.

Összevont osztályban az osztály legmagasabb évfolyamára járó tanuló évfolyamára az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott óraszámokat kell alkalmazni.

Az általános iskola felső tagozatán – a nevelőtestület döntése alapján – a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven, a középfokú iskolában legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani.

Fejlesztő nevelés-oktatás

A sajátos nevelési igényű, súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek hogyan teljesíti tankötelezettségét?

Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt.

Milyen intézményben történik a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatása?

A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el.

Milyen formában történhet a fejlesztő nevelés-oktatás?

A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában
a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,
b) otthoni ellátás keretében,
c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

Mikor kezdődik a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatása?

A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét.

Hogyan kell megszervezni a fejlesztő nevelés-oktatást?

A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, konduktor, foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni.

Mennyi a heti fejlesztő foglalkozások száma a fejlesztő nevelés-oktatás során?

A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható.

Meddig köteles a tanuló fejlesztő nevelés-oktatásban részt venni illetve meddig vehet részt benne?

A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét.

Hogyan történik a csoportok kialakítása a fejlesztő nevelés-oktatásban?

A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.
A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt.

Hogyan valósul meg a tankötelezettség, ha a tanuló iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban?

Ha a tanuló – a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető
a) otthoni ellátás keretében,
b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

A fejlesztő nevelés-oktatásban teljesített tankötelezettség mikor kezdhető meg?

A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban
a) az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét május 31. napjáig betölti,
b) a szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti.

Mi alapján történik a fejlesztés? Olyan, mint a többi általános iskola?

A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.
A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg.
A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet.
A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.
A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el.

Hogyan vehető igénybe a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény ellátása?

A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe.

Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény – EGYMI

Mi az EGYMI?

Az EGYMI egy többcélú intézmény. Az EGYMI: egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény.

Milyen célból hozható létre EGYMI? Milyen intézmények, feladatok lehetnek benne?

Az EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az intézmény keretén belül működnie kell kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek. Az EGYMI elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra – a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése kivételével – külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni.