A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete március 27-én segédeszköz-bemutatóval egybekötött rehabilitációs találkozót szervezett Szolnokon. A program két részből állt, szakmai konferenciából, valamint segédeszköz bemutató- és vásárból.

A konferencia szervezője, a JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központ - külső honlap 2017 óta működik, céljuk, a 16. életévét betöltött látássérült személyek ellátása, támogatása. Lelkes, elkötelezett kollégákkal dolgoznak, többen maguk is érintettek. Hozzáállásukat mutatja, hogy a kezdetek kezdetén 78 településen végeztek munkát a látássérültekkel foglalkozó szervezetek felkutatása érdekében. A központ komplex rehabilitációs programot kínál, mely gyakorlatias formában közelíti meg az elemi rehabilitációs tevékenységeket. A szolgáltatás térítésmentes, évi 60 000 órát nyújtanak a kliensek számára a 490/2020 (XI. 11.) Kormányrendelet alapján.

„Milyen más lehetőségek szerint lehet felépíteni a világot vakon? Mit jelent az elemi rehabilitáció?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak Veress Éva Ilona, az NSZI ERMK szakmai vezetője. az alapvető készségek, az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges módszerek megtanítására és az eddig használt technikák adaptálására összpontosítjuk a figyelmet, az erőforrások újraépítése a cél. A folyamat során a szakemberek mindig törekszenek a komplex rehabilitáció területeit (egészségügyi rehabilitáció, foglalkozási rehabilitáció) megtámogatni, a benne dolgozó szakemberekkel együttműködni, hogy megvalósulhasson a lehető legnagyobb önállóság, az önálló életvitel kialakítása. Ehhez igyekeznek gyakorlatias, személyre szabott megoldásokat kínálni a hozzájuk fordulóknak. Mit jelent ez? A látástréning esetében a gyengénlátó és aliglátó személyeket tanítják a még működő látási funkciók maximális kihasználására, ehhez különböző optikai segédeszközöket (pl.: nagyítót) is felhasználva, a mindennapi tevékenységek modulban a tisztálkodástól, a konyhai alaptechnikákon át az iratkezelésig, azok a tevékenységek kerülnek előtérbe, ahol a látássérült személy nagyobb önállóságra tehet szert (pl.: mosógéphasználat vagy a fogmosás helyes kivitelezése). A szolgáltatások közé tartoznak ezen felül a tapintható írás-olvasás, a kommunikációs és számítógép használatának megtanítása, a tájékozódás és közlekedés, a pszichés támogatás, valamint a szociális munka is.

A konferencia előadásai az alábbi témákat érintették:

Az elhivatott szakemberek, mint Nagy Zsuzsanna, kezdetben otthon keresték fel a látássérülteket, míg 2017-ben lehetőség nyílt regionális központok létrehozására pályázatok, köztük az NSZI által koordinált LSER program támogatásával. A látássérült személyekkel való foglalkozás mellett az érzékenyítő programok, a gyógytornászok tevékenysége és a pszichés támogatás különösen fontosak. A munkatársak többsége, mint Erdős Viktor, az új technológiák (például: okos otthonok és új Windows rendszerek) megismerésére is nagy figyelmet fordít. Pataki Márta, Kovácsné Mendler Annamária kiemelte, hogy az otthoni oktatás alapvető az idősebb, 50-60 év feletti kliensek számára. A beszélgetések, a személyes tapasztalatok megosztása segíti a klienskoordinátori munkát, hiszen ha látjuk a látássérült klienst saját környezetében, az kölcsönösen sok tapasztalatot, felismerést hoz.

A látássérültek kevesebb ingert kapnak a mozgásra, ezért náluk gyakran előfordul mozgásfejlődési elmaradás, koordinációs probléma és tartáshiba – erről beszélt Dr. Konyhásné Farkas Sára előadásában, melyben a gyógytorna szerepét hangsúlyozta. A programzáró szakaszban Nagy Zsuzsanna egy transzgenerációs eset kapcsán mutatta be a pszichológiai támogatás nélkülözhetetlenségét az elemi rehabilitáció során, hiszen nemcsak a tünetek, hanem a háttérben meghúzódó traumák feldolgozása is lényeges. Végül egy nagyítókat forgalmazó optikai cég is bemutatkozott, amely elsősorban gyengénlátóknak segít. A látszerész kiemelte a megfelelő segédeszköz kiválasztásának jelentőségét. Mivel az eszköznek felhasználó igényeihez kell igazodnia, a páciensnek is részt kell venni a kiválasztás során, hogy az valóban javítsa az életminőséget.

Összefoglalva, az elemi rehabilitációt végző szervezetek feladata a látássérült személyek felkutatása, a társadalmi kapcsolatok erősítése, valamint a társszervezetekkel való kapcsolatépítés is. A rehabilitációs módszerek között szerepel az eszközhasználati- és az otthontanítási programok, melyek segítenek alkalmazkodni a mindennapi élethez. „A cél az, hogy segítsünk a látássérült személyek életvezetésében és döntéshozatalában, végigkísérve őket életük különböző szakaszain, támogatva beilleszkedésüket. Hiába tanítjuk meg az utat, ha nem tud hová menni a kliensünk” –– hangzott el Mártonné Guth Tímea előadásában, amely akár a szakmai nap mottója is lehetne.

Előadók: Pesti Zoltánné JNSZMVAKOK egyesületi elnök, Veress Éva Ilona módszertani vezető, Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Fogyatékosságügyi Igazgatóság Elemi Rehabilitációs Módszertani Központ Nagy Zsuzsanna szakmai vezető, Mártonné Guth Tímea látássérült személyek pedagógiája szakos gyógypedagógus, Erdős Viktor látássérült személyek infokommunikációs segítője, Kovácsné Mendler Annamária szociálpedagógus; Pataki Márta klienskoordináció adminisztrációját segítő munkatárs, Dr. Konyhásné Farkas Sára gyógytornász, Szakács Gábor látszerész