Mi az AAK?

Az augmentatív és alternatív kommunikáció – AAK-  kifejezésben az alternatív szó arra utal, hogy a beszéd- és kommunikációképtelen egyén számára a hagyományos kifejezési módok (beszéd, írás) helyett más megoldásokat kell keresni, ami az egyszerű reflexektől a nyelvi szintű alkalmazásig terjedhet.

Az augmentatív kommunikáció, az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. Lényege, hogy hiányzó beszéd helyett a sérült személy nonverbális úton fejezi ki magát, felhasználva mindazt a lehetőséget, amelyet a hangjelzések, gesztusok, manuális rendszerek, és/vagy a betűket, rajzokat, jelképeket, fotókat, tárgyakat stb. tartalmazó kommunikációs eszközök, valamint hangadó gépek (kommunikátorok) biztosítanak.

Minden augmentatív kommunikációs rendszer, térben és időben eltérő használhatóságú  egyénre szabott kommunikációs eszközből áll. Az AAK-eszközök alatt értjük a különböző üzenethordozó eszközöket, a kommunikációs stratégiát és technikát, valamint ezeket kiegészítő segédeszközöket is.

A szolgáltatás célcsoportja

Az AAK azoknak a komplex kommunikációs igényű személyek számára nyújt segítséget, akik a beszéd és/vagy írásos kommunikáció átmentei, vagy végleges zavara miatt nem képesek kielégíteni valamennyi kommunikációs igényüket. Ezeknél a személyeknél a kommunikációs nehézségek az AAK eszközeivel és módjaival enyhíthetők. Az ő esetükben a kommunikációs akadály elsődleges oka nem a halláskárosodás. Bár e csoport egyes tagjainál fellelhető bizonyos mennyiségű beszéd, a fentieknek megfelelően ez soha nem elegendő arra, hogy a változatos kommunikációs igényeknek megfeleljen.

A veleszületett és szerzett komplex kommunikációs igényű személyek esetében a maradandó és/vagy tartós kommunikációs zavart előidéző leggyakoribb kiváltó okok:

• szülési agyi károsodás (cerebral paresis)
• intellektuális képességzavar
• autizmus
• fejlődési apraxiák, diszfáziák, afáziák
• halmozott sérülések
• traumás agykárosodás
• egyéb agyi történések –pl. daganatos megbetegedés, agyvérzés
• előrehaladó idegrendszeri betegségek – pl. scerosis multiplex, Parkinson-kór, ALS
• szájberendezést érő traumák – pl. fül-orr gégészeti beavatkozások

A szolgáltatás formái

1. Kommunikációs képességek és készségek felmérése – az első lépés, ami során a szükségletek, és a fejlesztendő területek meghatározásra kerülnek. A felmérések eredménye alapján a szakemberek megalkotják az egyén kommunikációs fejlesztési tervét, amely tartalmazza a fejlesztés és támogatás konkrét céljait, azok megvalósításának a módját.
2. AAK-fejlesztés és tanácsadás – az AAK eszközök és módok kiválasztása, betanítása, a használhatóság monitorozása rendszeres és/vagy időszakos konzultációk alkalmával történik. Az eszközök elkészítése is mindig az egyéni igények alapján történik. A hatékonyság érdekében szükséges konzultálni az érintett személy környezetében lévő egyéb szakemberekkel, és családtagokkal.
3. Eszközkölcsönzés – az AAK-eszközök kipróbálása, kölcsönzése. A speciális eszközök között megtalálhatók különféle kialakítású és típusú hangadó gépek, egyéb kommunikációs alkalmazással működő okos eszközök, valamint ezek használatát segítő adaptációs eszközök.
4. Speciális kommunikációs segítő szolgáltatás – a mindennapi élethelyzetekben segíti az AAK-szükségletű személyeket. Célja egyfajta kommunikációs akadálymentesítés. Közreműködésével csökkenthetők és/vagy megszüntethetők a kommunikációs helyzetekben fellépő nehézségek. A kommunikációs folyamatokban egyfajta „tolmács” szerepet tölt be.

Elérhetőség

Kaposvár– Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete

Cím: 7400 Kaposvár, Iszák u. 42.
Tel.: 82/512539; +3630/2660270
E-mail: aak.kaposvar@fszk.hu

A projektben tervezett további három módszertani központ megnyitása, melyek közül egy Budapesten, a másik kettő  a Nyugat-Dunántúli és az Észak-Magyarországi Régióban.