A vizesblokk kialakítása az akadálymentes lakás tervezésének legkritikusabb része, mert a berendezési tárgyak elrendezése a csökkent fizikai képességű használó egyéni adottságaitól is függ.

A kapaszkodókkal ellátott WC berendezés elhelyezésénél a kerekesszékből történő átülés módozatát figyelembe kell venni. Az átülés történhet úgy, hogy a kerekesszékkel a WC berendezés mellé, azzal párhuzamosan áll be a használó; lehetséges, hogy a kerekesszék derékszögben vagy ferdeszögben áll meg a berendezés előtt illetve lehetséges, hogy a használó a berendezéssel szemben áll meg, és 180 fokos fordulat közben segíti át magát az ülőkére. Középületekben kialakított akadálymentes illemhelyek esetében valamennyi átülési módra lehetőséget kell adni, de egy lakás esetében, ahol ismert a használó, ott személyre szabottan, az adott használó által alkalmazott átülési módot elegendő a WC helyiség berendezése során figyelembe venni.

A mosdónál lehetőség van állítható magasságú, vagy dönthető típust választani (lehet, hogy a fürdőszobát más családtagok is használják, és mindenkinek más magasság a legmegfelelőbb). Ilyenkor flexibilis csőcsatlakozásokat kell beépíteni.

A fürdésnél javasolt a perem nélküli zuhanytálca beépítése. A zuhanyzóhely a padlóburkolat folytatásaként legyen kialakítva, legalább 2%-os lejtéssel padlóösszefolyó felé. A zuhanyzórészben biztosítsunk megfelelő kapaszkodási lehetőséget és zuhanyülőkét, hogy abba a zuhanyzás időtartamára át lehessen ülni a kerekesszékből. A zuhanyülőke idős használóknak is komoly segítséget jelent a tisztálkodásnál. Az ülőke megközelítésének helyigénye és a kerekesszékből történő átülés módjai hasonlóak a WC-csészénél leírtakkal. Általában egy használó ugyanúgy ül át a WC-csészére is, mint a zuhanyülőkére. A kényelmes és biztonságos használat érdekében a zuhanyrózsa és a csaptelep mindig a zuhanyülőkére merőleges falszakaszon helyezkedjen el és ne mögötte. A zuhanyzót optimálisan falsarokban lehet megfelelően kialakítani.

Bizonyos egyéni képességek esetén a mozgásukban korlátozott személyek számára a fürdőszobában elhelyezett kád is lehetőséget nyújthat a tisztálkodásra: ebben az esetben a kádba történő beülést kell segítenünk. Ezt tehetjük különböző forgalmazóknál kapható kádülőkékkel, amelyek ülő részének forgathatósága és süllyesztési lehetősége biztosítja, hogy kis erőkifejtéssel beülhessünk a kádba. Időskorúaknak lehet, hogy elegendő egy a kád mellett felszerelt kapaszkodó is. Aktív, erős felsőtestű kerekesszékes használóknál elképzelhető olyan megoldás is, hogy a kád végében alakítunk ki egy
épített ülőfelületet, amelyre a használó a kerekesszékből át tud ülni, majd onnan a kádba a falon rögzített kapaszkodók segítségével be tud ereszkedni.
A fürdőszobában is szabadon kell hagyni a forduláshoz szükséges a 150 cm átmérőjű kört: ez részben a lábmagasság felett lévő berendezések alá is nyúlhat.

Alapelvek

Nagyon fontos helyiségünk a fürdőszoba és a WC. Ezek lehetnek egy helyiségek vagy különállóak is. Mindkét esetben mindkét funkció mindennapi, sőt napi többszöri használatot jelentenek. A fentiek figyelembevételével, továbbá az intimitás, az önálló használat megteremtése érdekében különösen fontos ezen helyiségek teljes körű akadálymentes kialakítása. A vizes helyiségekben a biztonságra, a csúszásmentességre szintén nagyon kell ügyelni.

Meglévő lakások esetében a helyiség mérete szinte biztos, hogy kicsi lesz. Ez abból adódik, hogy a korábbi tervezési elvek alapján a fürdőszoba és a WC „mellékhelyiségek” voltak szó szoros értelemben, így alaprajzi méretüket és ajtóméretüket minimálisra csökkentették. Szerencsésebb lehet az az eset, ahol a fürdőszobában található a WC és a mosógép, mert akkor a sok funkcióból adódóan egy nagyobb helyiséggel rendelkezünk. Új otthon tervezésénél mindenképp ügyeljünk arra, hogy az akadálymentes fürdő-WC mérete jelentősen nagyobb a szokásosnál. Ez a nagyobb méretigény abból adódik, hogy a kereksszékkel vagy egyéb segédeszközzel való közlekedéshez, megforduláshoz, illetve a WC, mosdó, zuhany, fürdőkád használatához megfelelő helyet kell biztosítanunk.

Kerekesszékben ülve további akadályokba ütközhetünk a helyiségen belül is: nem tudunk átülni az alacsony, kapaszkodási lehetőségeket nem biztosító WC-csészére, nem tudunk a beépített alsó szekrénnyel rendelkező, vagy túl kicsi mosdóhoz odagurulni, nem látjuk magunkat a magasan elhelyezkedő, kisméretű tükörben, nem érjük el a magasan lévő szappant, törölközőt, nem tudunk a kádba beülni, illetve nincs zuhanyzáshoz használható ülőke sem.

Kézsérültek számára, de mindenkinek, akinek vizes és szappanos a keze a nehezen nyitható, forgómozgást igénylő csaptelepek használata gondot okozhatnak.

Gyengénlátó használók számára a fényes, tükröződő, csillogó felületek, illetve az általában teljesen fehér vagy világos színű burkolattal és szaniterekkel rendelkező helyiségek nehezíthetik a tájékozódást, az egyes berendezések megtalálását.

Megközelítés, méret

A fürdő, WC ajtaja esetében az ajtókkal kapcsolatban már korábban leírt követelményeken túl ügyeljünk arra, hogy az minden esetben kifele nyíló legyen. Ez azért fontos, mert a vizes helyiségben, illetve a kerekesszékből történő átülésnél előfordulhat, hogy a használó elesik, elcsúszik. Ha ez az ajtó előtt történik, és az ajtó befelé nyílik, akkor a helyiségbe nehéz bemenni, azaz a segítségnyújtás nehézségbe ütközik. A fürdő és a WC olyan reteszelő berendezéssel rendelkezzen, hogy az ajtó vész esetén kívülről is nyitható legyen. A reteszelő berendezés kézsérültek számára is legyen könnyen használható.

A helyiség mérete akkora legyen, hogy biztosítsa a kerekesszékkel történő megfordulás és használat helyigényét. A méret meghatározásánál figyeljünk arra, hogy a helyiséget csak segítséggel használni tudó emberek esetében a segítő személy helyigényére is gondolni kell.

 

Felületek, anyagok

A fürdőben és a WC-ben még vizes állapotban is csúszásmentes padlóburkolat biztosítása szükséges. Könnyen tisztítható padlók, falak és szerelvények legyenek elhelyezve. A könnyű tisztántarthatóság szempontjából hézagmentes padlóburkolatok alkalmazása, például csúszásgátolt linóleum, homogenizált PVC vagy műgyanta javasolt.

Ügyeljünk arra, hogy balesetveszélyt jelentő éles és kiálló sarkok ne legyenek. Kerüljük az olyan anyagok alkalmazását, melyek allergiát okozhatnak: például nikkel és króm bevonatok.

Az égési sérülések elkerülése érdekében a melegvízvezetékek, lefolyócsövek, forró felületek szigeteléssel legyenek bevonva, védelemmel legyenek ellátva.

Gyengénlátók jobb tájékozódásának érdekében a padlóburkolat és a falburkolat kiválasztásánál használjunk kontrasztos színeket. Gyakori megoldás a falon egy eltérő színű csempesor elhelyezése a kiegészítő berendezések (szappantartó, törölközőtartó, stb.) magasságában (0,90-1,10 m), annak érdekében, hogy a többnyire fehér berendezések könnyebben megtalálhatók legyenek. Esztétikusabb az a megoldás amikor a teljes csempeburkolat kontrasztot képez berendezési tárgyak színével.

WC-csésze

A WC-csésze úgy legyen elhelyezve, hogy arra kerekesszékből át lehessen ülni. A kerekesszékes személyek többféleképpen ülhetnek át, az egyéni képességeiknek megfelelően a WC-csészét szemből, átlósan vagy oldalról közelítik meg. Ügyeljünk arra, hogy a WC-csésze megközelítésére illetve az átülésre minden átülési forma esetén a kerekesszékes használó méretével, azaz 0,90×1,20 m-es szabad területet biztosítsunk a WC-csésze körül (előtt, átlós irányban előtte, illetve mellette). Középületekben az ott megforduló számtalan, különböző képességgel bíró használó számára célszerűen mindegyik átülési-megközelítési formát biztosítania kell az akadálymentes WC-nek. Lakóépületben azonban az adott használó szükségleteit, szokásait kell figyelembe vennünk, és a képességeinek legmegfelelőbb kialakítást kell biztosítanunk számára.

A WC-csésze kiállása a faltól minimum 0,70 m legyen, hogy a WC-csészére oldalirányból történő átülésnél a WC-ülőke és a kerekesszék ülőfelületének elülső széle egy síkban legyen. Így az oldalirányú átülés biztonságosabb és kényelmesebb.

Fal mellett, sarokban elhelyezett WC-csésze esetén a WC-csésze tengelye a faltól minimum 0,45 m legyen. Ez mindenkinek előnyös, minimális távolságot jelent, annak érdekében, hogy könyökünket ne verjük be a falba.

Figyeljünk arra, hogy a WC ülőkéje a padlószinttől mérve 0,46-0,48 m magasan helyezkedjen el. Ez azért szükséges, mert körülbelül ez a magasság felel meg a kerekesszék ülőfelületének magasságával, és így az átülés a lehető legkevesebb erőkifejtést igényli, mivel a kerekesszékes használónak a kerekesszék ülőfelületével azonos magasságú ülőkére kell átülnie. A magasabb WC-csésze azonban kényelmesebb azoknak a használóknak is, akik reuma, részleges bénulás vagy gyengébb erőnlét miatt nehezebben tudnak leülni vagy ülő pozícióból felemelkedni.

A fenti követelmények kielégítésére alkalmazhatunk speciális szanitert – magasított talpon álló WC-csészét -, vagy megfelelő magasságban elhelyezett hagyományos konzolos WC-csészét. Az egyéni, illetve a különböző használói igények kielégítésére az állítható magasságú WC-csésze lehet a legmegfelelőbb, ez azonban jóval költségesebb megoldást jelent.

A kerekesszékből történő átülés segítése érdekében a WC-csésze mellett kapaszkodókat kell elhelyeznünk. A kapaszkodók használata az átülés módjától és a használó szokásaitól, képességeitől függően szintén különböző lehet. A fal mellett (azaz falsarokban) elhelyezkedő WC-csésze esetében a leggyakoribb megoldás a WC-csésze fal felöli oldalán egy fix, a másik (tér felöli) oldalán pedig egy felhajtható kapaszkodó elhelyezése. A fix kapaszkodó lehet egyenes vonalú vagy „L” alakú. A felhajtható kapaszkodó típusának kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy az felhajtott állapotban megfelelően rögzíthető legyen és ne essen vissza. A kapaszkodó hosszát úgy válasszuk ki, hogy az a WC-csésze elülső pereménél legfeljebb 10 cm-rel legyen hosszabb (pl. 0,70 m hosszú WC-csészéhez, 0,80 m hosszú kapaszkodó). A kapaszkodók ideális magassága minden esetben a padlóvonaltól mért 0,75 m. Ügyeljünk a kapaszkodók megfelelő beépítésére, rögzítésére. A kellő merevséggel nem rendelkező, „lötyögő” kapaszkodó balesetveszélyes! A rögzítésnek olyan erősnek kell lennie, hogy arra a használó teljes súlyával rá tudjon támaszkodni. A kellő merevség, tartás elérése érdekében a felhajtható kapaszkodók lábbal is ellátásra kerülhetnek, a fix kapaszkodókat pedig célszerű a falfelületen több ponton is rögzíteni.

A WC helyiség berendezéseit – WC-csészét és a kapaszkodókat is – elhelyezhetjük úgy, hogy csak az otthonunkban élők szükségleteit vesszük figyelembe, azonban érdemes arra gondolni, hogy ha egy szintén kerekesszékes vagy idős vendég érkezik lakásunkba, akkor az illemhely számára is legyen biztonságosan, kényelmesen, és önállóan használható. Ezen megfontolásból célszerű a WC helyiséget a lehető legtöbb használó szükségleteinek figyelembevételével kialakítani. Fontos, hogy a WC-csésze és a kapaszkodók kialakítása a nem sérült családtagokat se akadályozza a használatban. A két utóbb említett szempont alkalmazásával az egyetemes tervezés elvének megfelelően ugyanazzal az illemhellyel biztosítjuk a használatot a lakás valamennyi lakójának ill. látogatójának.

A WC-papír tartó úgy legyen elhelyezve, hogy az a WC-n ülve mindenki számára elérhető legyen. Ajánlott a papírtartót a kapaszkodón elhelyezni, így az könnyen elérhető mindenki számára, továbbá segítséget jelenthet a használónak egyensúlyzavarok, szédülés vagy csökkent erőnlét esetén.

A WC-lehúzó ülő helyzetben is legyen elérhető magasságban. Karral, nyomógombbal indítható vagy elektronikus vezérlésű WC-öblítő ajánlott. Nyomógomb megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy azt a kézsérült vagy gyengébb manipulációs képességekkel bíró használók is működtetni tudják. Javasolt nagyméretű nyomólappal ellátott öblítőtartály beépítése.

Altestmosó – bidé – funkció legyen biztosítva azok számára, akik ezt igénylik. Részleges altestmosó funkció biztosítható egy, a WC-csészén ülve elérhető távolságban elhelyezett, nyomószelepes zuhannyal is. Ez a zuhany lehet a mosdó csaptelep része vagy a kapaszkodón külön zuhany csapteleppel kialakítva. Az altestmosó az aktív használóknak, de a segítőknek, ápolóknak is fontos lehet.

Mosdó

A mosdó helyének kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy a mosdó kerekesszékben ülve is megközelíthető legyen. A mosdó elhelyezésekkor ezért a kerekesszék befoglaló méretét, azaz 0,90×1,20 m-t szabad területet vegyünk figyelembe, és ezt az alaprajzi méretet a mosdó előtt mindenképp biztosítsuk. A mosdó megközelíthetőségénél fontos a térdszabad kialakítás is. Térdszabad kialakítás esetén kerekesszékkel a mosdó alá lehet gurulni, így a mosdót jól megközelítve, kényelmesen lehet kezet, arcot mosni. A térszabad kialakításhoz azon kívül, hogy a mosdó alatt ne legyen beépített szekrény, hozzátartozik a mosdó 0,55 m-es faltól való kiállása és a 0,85 m-es magasság is. Többféle használói szükséglet kielégítésére a legalkalmasabb az állítható magasságú vagy dönthető mosdó. Ezekben az esetekben a mosdó mindig az adott használónak legkényelmesebb magasságba állítható. A jó megközelíthetőséghez és ahhoz, hogy a használó a mosdókagyló fölé tudjon hajolni, hozzátartozik a konkáv perem és a könyökpihentetővel ellátott kialakítás. A könyökpihentető megfelelő támaszkodási lehetőséget biztosít kéz és arcmosás közben a kerekesszékes személyeknek.

Ülő helyzetben valamennyiünk súlypontja megváltozik, ha előrehajolunk. Az egyensúlyunk elvesztését lábunkra, illetve karunkkal való támaszkodással tudjuk megakadályozni. Egy kerekesszékben ülő személy azonban a súlypontja megváltozásakor sérülésétől függően lábával nem vagy csak kevésbé tud támaszkodni, így előrehajoláskor könnyebben elvesztheti
egyensúlyát. A konkáv peremkialakítás és könyökpihentető, mint jó letámaszkodási lehetőség ezért kiemelten fontos.
Önálló használó számára gyakran az az ideális megoldás, ha a mosdó a WC-csészén ülve is elérhető. Ez lehetővé teszik számukra, hogy a kerekesszékbe visszaülés előtt kezüket megmoshassák. Természetesen ilyen kialakítás a WC-csésze megközelíthetőségének lehetőségeit csökkenti.

A könnyű és biztonságos használat szempontjából forrázásgátlóval ellátott egykaros keverőcsaptelep beépítése ajánlott. Ebben az esetben kézsérülteknek nem kell többször is forgó csuklómozgást végezniük ahhoz, hogy beállítsák a kívánt hőmérsékletű vizet. A forrázásgátló funkció a balesetek elkerülése érdekében fontos.

A mosdó feletti tükör kialakításánál a legfontosabb szempont, hogy olyan magasságban kerüljön elhelyezésre, és akkora méretű legyen, hogy ülő és álló ember is lássa benne magát. Ennek elérése érdekében a tükör reflektáló felületének alja 0,90-1,00 m magasságban legyen a padlósíktól és a tükör mérete minimum 0,60 széles és 0,90 m magas legyen. Döntött vagy dönthető tükör alkalmazásával kisebb méretű tükörrel is biztosíthatjuk a különböző szemmagasságú használók láthatóságát. Azonban ügyeljünk arra, hogy a döntőszerkezet kerekesszékben ülve is elérhető magasságban legyen. A tükör fölött helyi megvilágítás legyen biztosítva úgy, hogy az káprázást ne okozzon.

A szappantartó, törölközőtartó kerekesszékben ülve is elérhető magasságban legyen. Ezen kiegészítő berendezéseket ajánlott a 0,90-1,10 m közötti sávban elhelyezni.

Kád, zuhanyzó

Kerekesszékes és idős használóknak általában a zuhanyzás az ideálisabb fürdési lehetőség, mert a kádba nehézkesebb beülni, illetve onnan felemelkedni. Kisgyermekes családokban azonban fontos lehet, hogy a fürdőszobában legyen kád is biztosítva. A kád vagy zuhanyzó kialakításánál ügyeljünk arra, hogy az összes családtag szokását és szükségletét ötvözzük.

Zuhany kialakításánál tálca nélküli megoldás szükséges, hogy a kerekesszékes használók is jól meg tudják közelíteni a zuhanyzó részt. A tálca nélküli, süllyesztett kialakítás azonban mindenkinek kényelmes és biztonságos használhatóságot nyújt, továbbá a kevesebb sarok révén a takarítás is egyszerűsödik.

A zuhanyzórészben biztosítsunk lehajtható zuhanyülőkét, hogy abba a zuhanyzás időtartamára át lehessen ülni a kerekesszékből. A lehajtható zuhanyülőke idős használóknak is komoly segítséget jelent a tisztálkodásnál. Az ülőke lehajthatósága azért előnyös, mert így az azokat a családtagokat sem zavarja, akik azt nem kívánják használni. Az ülőke megközelítésének helyigénye és a kerekesszékből történő átülés módjai hasonlóak a WC-csészénél leírtakkal. Általában egy használó ugyanúgy ül át a WC-csészére is, mint a zuhanyülőkére. Az ülőke magassága 0,46-0,48 m között legyen. Az ülőke mellett a kerekesszékből történő átüléshez biztosítsunk kapaszkodókat. Mint a WC-csésze melletti kapaszkodóknál, itt is nagyon különbözőek lehetnek a használói szükségletek. A legideálisabb az, ha a kapaszkodókat úgy helyezzük el, hogy azok a két kézzel való megkapaszkodást biztosítsanak. Gyakran alkalmaznak „L” alakú kapaszkodót, amelynek a függőleges része egyben a zuhanyrózsa rögzítésére is szolgál. A zuhanyrózsa és a csaptelep mindig a zuhanyülőke mellett helyezkedjen el és ne mögötte, annak érdekében, hogy a használónak ne a háta mögé kelljen nyúlnia annak kezeléséhez. A zuhanyrózsa legyen állítható magasságú. Forrázásgátlóval ellátott egykaros keverőcsaptelep beépítése ajánlott. A zuhany körül javasolt függöny kialakítása, amivel megakadályozhatjuk, hogy a kerekesszék vagy a közelbe lerakott ruhánk vizes legyen.

A szappantartó, törölközőtartó kerekesszékben ülve is elérhető magasságban legyen. Ezen kiegészítő berendezéseket ajánlott a 0,90-1,10 m közötti sávban elhelyezni.