Az ajtónyílások szabad belmérete legalább 90 cm legyen. Ügyeljünk arra, hogy kétszárnyú ajtók esetén egy szárny nyitva tartásával is biztosított legyen az előírt szabad szélesség, így egy babakocsi vagy kerekesszék áthaladásához nem szükséges a többnyire körülményesen és nehézségek árán nyitható második szárny kitárása. Kisebb nyílásszélességű kétszárnyú ajtó esetében így a fenti követelményt aszimmetrikus szárnyú ajtószerkezet beépítésével lehet a legegyszerűbben megoldani.

Kerüljük a küszöb kialakítását! Ha a küszöb nem kerülhető el (például vizes helyiségek esetében), akkor az maximum 2 cm magas és lehetőleg legömbölyített vagy letört legyen, hogy kerekesszékkel könnyebben át lehessen rajta menni, illetve hogy az másoknak se okozzon botlásveszélyt.

Ahhoz, hogy az ajtó kerekesszékben ülve is jól megközelíthető, kinyitható ill. becsukható legyen, az ajtó kilincs felöli oldala mellett az ajtó szélességén felül is szabad helyet kell biztosítanunk. Ez a helyigény az ajtó külső oldalán (ahová az ajtó nyílik) 0,50-0,55 m, az ajtó másik oldalán pedig 0,30 m széles szabad sávot jelent. Letölthető ábra 1, letölthető ábra 2 – PDF formátum

Előnyben kell részesíteni a tolóajtókat, használatukhoz erőtlenebb kézzel is megmarkolható fogantyút kell felszerelni az ajtólap élénél.

Ajtók, nyílások kialakítása

A bejárati ajtó szabad szélessége 0,90 m-nél, a magassága 2,10 m-nél kisebb ne legyen. Ügyeljünk arra, hogy kétszárnyú ajtók esetén egy szárny nyitva tartásával is biztosított legyen a 0,90 m-es szélesség, így egy babakocsi vagy kerekesszék áthaladásához nem szükséges a többnyire körülményesen és nehézségek árán nyitható második szárny kitárása. Kerekesszékben ülve a második szárny nyitószerkezete sokszor nem is érhető el.

Kisebb nyílásszélességű kétszárnyú ajtó esetében így a fenti követelményt aszimmetrikus szárnyú ajtószerkezet beépítésével lehet a legegyszerűbben megoldani. Amennyiben a meglévő ajtószárnyainkat nem akarjuk, vagy nem lehet kicserélni (például kiemelt esztétikai értékkel bíró kapuzat vagy érték-, illetve műemléki védelem alatt álló bejárati részlet esetén) úgy az akadálymentes közlekedéshez szükséges szélességet mindkét szárny egyszerre történő automatikus nyitásával biztosíthatjuk. Az ajtó vagy kapuszárnyaink így érintetlenek maradnak, csak elektrohidraulikus ajtónyitó berendezéssel kerülnek automatizálásra. Az ajtónyitó berendezés annak működésbe hozása esetén mindkét ajtószárnyat automatikusan kitárja, azokat egy beállított ideig nyitva tartja, majd a beállított idő eltelte után ajtóbehúzó berendezésként működve azokat bezárja. Az elektrohidraulikus ajtónyitó berendezés nyomógombbal indítható vagy automata működésű is lehet (például mozgásérzékelő beépítésével). Az ajtószárnyak az ajtónyitó berendezés felszerelése után hagyományos módon –manuálisan- továbbra is nyithatóak maradnak. Az ajtónyitó berendezés felszerelése többnyire azonban költségesebb megoldás, mint a teljes portál vagy az ajtószárnyak aszimmetrikusra cserélése, ezért elsősorban nagyobb forgalmú lépcsőházi bejárati ajtóknál, vagy nagyobb komfortfokozat igénye esetén, esetleg halmozottan sérült használó szükségleteinek kielégítése érdekében ajánlott. Az elektrohidraulikus ajtónyitó egyszárnyú ajtóknál is alkalmazható a fenti elvárások esetén. Ügyeljünk arra, hogy a balesetek elkerülése érdekében az ajtónyitó visszanyitó és rányitást gátló berendezéssel is legyen ellátva.

Az ajtólapon lehetőleg legyen üvegezés biztosítva az ajtó nyitásának és az érkező vendégek láthatósága érdekében. Így elkerülhetjük, hogy valakire rányissuk az ajtólapot és azzal elsodorjuk. Az ajtólap üvegezése a padlószinttől mért 0,30 m magasság alá azonban ne nyúljon, hogy elkerüljük a kerekesszék által okozható sérüléseket, üvegtöréseket. Ugyanezen okból az ajtólapot és a tokszerkezetet is érdemes megfelelő védelemmel ellátni.

Küszöb kialakítását kerüljük! Ha a küszöb nem kerülhető el (például fürdőszoba esetén vízküszöb készítése), akkor az maximum 2 cm magas és lehetőleg legömbölyített vagy letört legyen, hogy kerekesszékkel könnyebben át lehessen rajta menni, illetve hogy az másoknak se okozzon botlásveszélyt.

Zárszerkezetek, kilincsek

A zárszerkezetek, kilincsek legyenek úgy kialakítva, hogy azok akár egy kézzel is könnyen foghatóak, működtethetőek legyenek, erős szorítást, tekerést, illetve forgatást használatuk ne igényeljen. Kerüljük a forgógombok elhelyezését. Ezek kar és kézsérültek, idősek számára nehezen működtethető, megszorításuk bizonyos esetekben, -például vizes kézzel- mindenkinek problémát okozhat. Lekerekített, „U” alakú kilincs szerkezet beépítése ajánlott, melynek vastagsága 2,5 cm legyen, valamint a jó megmarkolhatóság érdekében az ajtólap és a kilincs közötti 4,5 cm távolság legyen. A kilincs „U” alakja biztosítja azt, hogy a használó keze ne csússzon le a kilincsről. A zárszerkezetek, kilincsek 0,90-1,10 m közötti magasságban helyezkedjenek el, hogy azok mind a kerekesszékben ülő, mind pedig az álló használók számára is kényelmesen elérhetőek és használhatóak legyenek.

Kilincs nélküli lépcsőházi ajtóknál az ajtó teljes hosszában végigfutó ajtó húzó korlátok kialakítása ajánlott a különböző elérési magasságok legjobb kielégítésére. A kialakítás során figyelembe kell venni, hogy az ajtóhúzó korlát csökkenti az ajtó szabad szélességét. Az ajtószárny 90°-nál nagyobb maximális nyílásának biztosításával ez a probléma ugyanakkor könnyen kiküszöbölhető.

Figyelni kell arra, hogy az ajtószárny nyitásához szükséges erőkifejtés ne legyen túl nagy, hogy azt gyengébb erőnlétben lévő emberek is ki tudják nyitni. Ajtóbehúzó berendezések esetén azokat úgy kell beállítani, hogy a nyitvatartási idejük alatt kerekesszékkel, lassabb haladási sebességgel is biztonsággal át lehessen menni.

Jelölések és megvilágítás

A jelzéseket, kaputelefonokat olyan magasságban kell elhelyezni és úgy kell kialakítani, hogy azok kerekesszékben ülve is elérhetőek és használhatóak legyenek. Az ideális elérési magasságot a 0,90-1,10 m közötti zóna jelenti. A magasabb használók kényelme érdekében ajánlott a fenti magasságban elhelyezett berendezések kezelőfelületeinek, gombjainak függőlegestől kis mértékű megdöntése.

A bejárat jelzéseit (házszám, csengő, névtábla és egyéb információk), kaputelefonokat lehetőleg úgy kell elhelyezni, kialakítani és megvilágítani, hogy azok a gyengénlátók számára is könnyen megtalálhatóak, felismerhetőek legyenek. A feliratoknál jól olvasható betűtípust kell használni. A feliratok méretét az észlelési távolságnak megfelelően kell megválasztani, valamint az információt a háttéréhez képest kontrasztosan kell megjeleníteni. Kék háttéren sárga színkombináció a legjobban érzékelhető. Matt háttér és feliratok alkalmazásával biztosíthatjuk a jelzések káprázásmentes kialakítását. Ügyeljünk arra, hogy a vak látogatók számára a legfontosabb információk Braille felirattal is legyenek kiírva.

Továbbá figyelembe kell venni az értelmileg akadályozottak szükségleteit egyszerű szimbólumok, színkódolások alkalmazásával. Társasházaknál például színkódolással jól elkülöníthetőek az egyes emeleteken található funkciók vagy lakók neve valamint a postaládáik.

A nagy üvegtáblás lépcsőházi ajtóknál az ajtók szárnyait, az üvegezett felületeket a gyengénlátók számára a járófelülettől mért 1,50 m magasságban elhelyezett jelzéssel a balesetek elkerülése érdekében érzékelhetővé kell tenni. Ez a jelzés lehet például az ajtószárny üvegfelületének egy osztása vagy az üvegen elhelyezett homokfúvott sáv.
Hallássérültek, valamint zajos környezetben mindenki számára problémát jelent a csengetés észlelése, a kaputelefon használata. Ezért a hallható (például csengetés) információt fényjelzéssel egészítsük ki, a kaputelefonok elhelyezésénél pedig ügyeljünk a megfelelő akusztikus viszonyok biztosítására.